Legújabb szerzeményünk a Vojtek-Németbogsáni vasútvonal engedélyoklevele.
A Közlekedési Múzeum gyűjteményének új darabja az 1872. évi XXVIII. tc. alapján kiadott engedélyokmány II. rendű, 47 km hosszú, Vojtek és Németbogsán között megépítendő vasútvonal építésére adott engedélyt, amit 1874. szeptember 6-án adtak át a forgalomnak. A vasútvonal építése minden költséget számolva kilométerenként 28 400 Ft-ba került és jelentős szerepet játszott a térség gazdasági és társadalomfejlődésében az Osztrák Államvasút-Társaság 1891-es államosítása után is. Később, 1892-ben innen indult a már MÁV által befejezett 760mm-es keskenynyomtávú helyiérdekű bányavasút-vonal Resicabányára, melyet 1908-ban átépítettek normál nyomtávúra. A trianoni békeszerződés után a bánáti iparvidék és Báziás városa is Romániához került, azonban Báziást a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság beékelődő területe elvágta a vasútvonaltól, így az immár romániai iparvidéki forgalmat a Temesvár-Orsova vonalhoz kellett csatlakoztatni.
Adatok forrása:
1872. évi XXVIII. tc.
1891. évi XXV. tc.
Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) térképei. Online: http://mapire.eu/hu/
Dr. Horváth Ferenc, Dr. Kubinszky Mihály: Vasúttársaságok építkezései a Bánságban. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00028/00017/pdf/musze_EPA00028_2003_23_003-009.pdf
Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich 1837-1918. Wien, Verlag Josef Otto Slezak, 1979. 78.p.
Magyar Vasúttörténet. 2. kötet. 1876-tól a századfordulóig. Bp., 1996.
