A 19. század utolsó harmadában Magyarország addig nem látott ipari fejlődésen ment keresztül. Ekkor épültek ki a vasútvonalak és számos folyó partjait új vashidak kötötték össze. Az ország ipara felzárkózott az európai átlaghoz, sőt egyes területeken a hazai ipar világszínvonalú termékekkel jelentkezett. Így volt ez a hidak területén is. A külföldi tervezők által elképzelt, és a külföldről behozott alapanyagból épült hidak esetében először a külföldi terveket váltották fel magyar tervezők munkái, a későbbiekben pedig az importált alapanyagokat is hazaira cserélték. 

Ennek a hihetetlen fejlődésnek volt egyik fontos résztvevője Feketeházy János,  a MÁV ekkor épült   hídjainak legfőbb tervezője, aki talán a legtöbbet tett a magyar hídépítés fejlődésért. Olyan hidak fűződnek a nevéhez, mint az Összekötő vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd, az első szegedi Belvárosi híd, a Mária Valéria híd, vagy fő műve, a – mai nevén – Szabadság híd. 

A kiállítás elsősorban a hidak utóéletére koncentrál. Feketeházy hídjai közül több, köztük legfontosabb budapesti alkotása a mai napig áll, szolgálja a forgalmat, igazolva azt, hogy a 19. század utolsó két évtizedében a hazai hídépítés – és Feketeházy János – valóban maradandó és világszínvonalú szerkezeteket produkált. 

 

A kiállításhoz kapcsolódóan október 28-án, szombaton, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben családi foglalkozást tartunk!