Bár már az ókorban is léteztek irányított gépezetek, csak a Kr. u. XVIII. századra jutott odáig az emberiség fejlődése, hogy a mindennapi élet megkönnyítésére való gépek külső beavatkozás nélküli irányításával foglalkozzanak.   Manapság természetes az, hogy egy pendrive-ot, vagy memóriakártyát hordunk magunkkal, rajta a számunkra fontos adatokkal. Az informatikai, vagy inkább kibernetikai adathordozók azonban csak az emberiség történetének utolsó évszázadaiban jelentek meg.
  A barlangrajzok is azt mutatják, hogy az információk maradandóan rögzítésének vágya az értelmes emberrel egykorú. Valamikor a Kr. e. IV. évezredben kialakult az írás, azonban még több ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy létrejöjjön a betűírás, azaz, hogy egy írásjel egyetlen betűt jelentsen. Az írás rögzítésére az évezred során használtak agyagtáblát, követ, papiruszt, pergament és papírt.   A számítástechnikai adathordozókkal kapcsolatban valószínűleg mindannyiunknak azonnal beugrik a CD, a DVD, a pendrive, a memóriakártya és a merevlemez. Talán felrémlik még a floppy is. Jó eséllyel többre nem is gondolnak, holott az elmúlt évtizedekben nagyon sok és sokféle olyan eszközt piacra dobtak, amelyen az adatainkat lehetett megőrizni. A kiállítás igyekszik – a teljesség igénye nélkül – több tucatnyi, a mindennapokban használt és ismert, sikeres, vagy éppen ritka, kevéssé ismert, esetleg sikertelen adathordozót bemutatni a lyukkártyáktól a mágnesszalagokon és a különféle floppykon keresztül a manapság is használatos memóriakártyákig bezárólag.

A kiállítás május 5-től megtekinthető a Műszaki Tanulmánytárban.
A megnyitót követő napokon a látogatáshoz szükséges előzetes bejelentkezés a tunde.jolathy@kozlekedesimuzeum.hu e-mil címen lehetséges.