Kutatók Éjszakája program a Műszaki Tanulmánytárban

2019 szeptember 27-én 16:00-tól.

 

A Terem:

16:00: Domonkos Csaba: Érdekes, és talán nem ismert tények a 170 éves Lánchídról.

-          Merre néztek az oroszlánok?

-          Miért szökött el a bíróság elől egy útépítő vállalkozó?

-          Mennyire volt korszerű a maga idejében a Lánchíd?

 

16:20: Kenczler Mihály: Kempelen Farkas beszélőgépe, mint az első analóg hangszintetizátor

Az első analóg hangszintetizátort Kempelen Farkas alkotta meg 1790 körül. A berendezés, amelynek egyetlen fennmaradt eredeti példánya a müncheni Deutsches Museumban van, ötletesen másolta le az emberi hangképzést. 

16:40: Kiss László: Egy kép többet mond ezer szónál, vagy mégsem?

Mi van akkor, ha a kép mélyen hallgat? Az előadás első részében arról lesz szó, hogy lehet mégis szóra bírni. Mire van szükség egy kép témájának azonosításához?

A második részben a hallgatóság közreműködésével azonosítunk néhány képet, rájövünk, mit ábrázolnak, hol, mikor készültek és miért érdekesek.

17:00: Tiszta-e a villanyautó?

Kerekasztal beszélgetés a villanyautózásról, annak múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

A kerekasztal beszélgetésben résztvevők: Hídvégi János gépészmérnök, muzeológus, Kenczler Mihály gépészmérnök, tudományos újságíró, Dr. Négyesi Pál PhD szakújságíró, Zsák Árpád restaurátor

 

B Terem:

18:00 Dr. Balázsfi Diána, Dr. Németh Krisztián, Vid Gábor: Vissza a jövőbe! Az első magyar számítógép nyomában.

"Marty McFly a kicsit őrült tudós, Doki segítségével repült vissza a múltba, hogy újra összeboronálja a szüleit. Bizony, kicsit őrült tudósok vagyunk mi is, akik kitaláltuk, hogy programozni szeretnék az ország első számítógépét. A gépet ugyanis megőrizte a múzeum, de hogy hogyan működött, ahhoz... nos, ahhoz vissza kell menni 1958-ba!

 

Ekkor készült el ugyanis a MESz-1, a Műegyetem, egyben Magyarország első számítógépe telefonközponti jelfogókból, egy iskolapadból és egy villanyírógépből. A gépen kívül azonban sajnos vajmi kevés dokumentáció maradt fenn, így a működés megértéséhez először a gép felépítését kell visszafejtenie a kis csapatunknak. Például nagyjából húszezer drótról kitalálni, hogy honnan, hova megy, és főleg, hogy miért épp oda...

 

Az időutazás korántsem ért véget, sok titkot tartogat még a gép a reléi közé zárva, de sok dolog kiderült már. Amit pedig tudunk, azt elmeséljük közérthetően. Sőt, a gép memóriájának működését be is mutatjuk, mert egy részét megépítettük újra. Elmondjuk azt is, hogy miért kellett a programozáshoz bőrlyukasztó és röntgenfilm és hogy miért volt olyan felkavaró élmény a gép felnyitása.

 

Jöjjenek bátran, és induljunk együtt egy kis időutazásra!

 

 19:00 Dr. Piros Attila PhD: Zsebszámítógépek alkalmazása a japán közoktatásban.

Korát jelentősen megelőzve, 1983-ban jelent meg az első, kifejezetten oktatási célú zsebszámítógép Japánban. Az előadás ismerteti az oktatási célú hordozható számítógépek széles választékát, az azokon megtanulható programozási nyelveket és az alkalmazásukat a közép- és felsőfokú oktatásban.

Utána élő bemutató:
Robotvezérlés zsebszámítógéppel. A japán oktatási célú zsebszámítógépek utolsó képviselője programozható mikrokontrollerként képes volt rákapcsolt egységek vezérlésére. Ezzel a tulajdonságával majdnem 20 évvel előzte meg, a ma is népszerű, Raspberry Pi számítógépet. A bemutató keretében a látogatóknak lehetőségük nyílik egy kis robotjármű programozására és a vezérlés alapelvének megismerésére.