Villányi György - A magyar mozdonygyártás nagykönyve

Az osztrák–magyar kiegyezést követően kifejlődött vasúti járműipar jelentős szerepet töltött be az ország gazdasági életében. A rohamosan bővülő vasúthálózat igényeinek kielégítése mellett Magyarországon gyártott vasúti járművek jelentek meg Európa és más földrészek vasútjain. Kiváló szakemberek, mint Kordina Zsigmond, Kandó Kálmán, vagy Jendrassik György nevét ismerte meg a világ. A magyar vasúti ipar adta a technikatörténet első háromfázisú váltakozó áramú vontatási rendszerét, a Kandó-rendszer néven
ismertté vált első ipari frekvenciájú fázisváltós vontatási rendszert, és négy kontinens ismerte meg a Ganz–Jendrassik-dízelmotorokkal hajtott motorkocsikat és motorvonatokat.

A könyv szerzője közel fél évszázadot tevékenykedett a vasúti járműgyártás területén, emellett kifejtett vasúttörténeti tevékenysége széles nemzetközi körökben is ismertté vált. Ezen könyv megírásával egy régi hiányt kívánt pótolni; az egyes vasutak és járműtípusok ismert leírásai után egy átfogó mű született a hazai vasúti járműgyártók, valamint az összes Magyarországon gyártott mozdonytípus történetének és jellemzőinek áttekintésével. A könyv közérthető módon ismerteti a mozdonyokat gyártó járműgyárak és műhelyek vasúti járműgyártáson túlmenő tevékenységét és valamennyi hazai mozdonytípust a hatalmas Mallet-, vagy villamos mozdonyoktól egészen a téglagyárak agyaggödreit kiszolgáló aprócska vontatójárművekig.

VILLÁNYI GYÖRGY (Budapest, 1932. július 31.)
Vasdiplomás okleveles gépészmérnök, okleveles külkereskedelmi üzemgazdász.

A Budapesti Muszaki Egyetem Gépgyártómérnöki Karán végzett tanulmányai után 1954-ben kezdett el dolgozni a Ganznál, ami az idők során többször is nevet váltott (Ganz Vagon és Gépgyár Nemzeti Vállalat / Ganz–MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár / Ganz Vasúti Járműgyár Rt. / Ganz-Hunslet Rt. / Ganz Mozdony- és Vagongyártó Kft.). 2003-ig, 49 éven át különféle vezető munkakörökben volt részese a hazai vasúti járműtervezésnek és gyártásnak, több hazai és külföldi megrendelés teljesítésének.
Angol, orosz és német nyelvtudásának köszönhetően számos országban megfordult a Ganz vasúti járművek értékesítése, üzemének bevezetése és a helyi szakszemélyzet oktatása miatt, egyúttal sok nemzetközi szakmai kiállításon és konferencián képviselte a gyárat.

Kiemelkedő mérnöki pályafutása mellett a magyar vasúttörténet ismert és elismert kutatójává vált, számos írása jelent meg hazai és idegen nyelveken. Tevékenységét a Gazdasági és Közlekedési miniszter 2006-ban a Közlekedésért érdeméremmel ismerte el. Kétszer nyerte el a Ganz gyárak által alapított Ganz Ábrahám díjat, megalapítása óta aktív tagja a MÁV História Munkabizottságnak.

Tartalomjegyzék

Előtörténet

Magyar királyi államvasútak gépgyára Budapesten / MÁVAG Mozdony- és Gépgyár /
GANZ-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár / GANZ-HUNSLET Rt.

Vasúti főműhelyek

Steg Resicai vasgyár

Kachelmann Károly és Fia Gépgyár és Vasöntöde, Selmecbánya-Vihnye

Weitzer János gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt., Arad

Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. / Salgótarjáni Vasgyár gépműhelye

Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság Tatabányai bányaüzeme

Nitrokémia ipartelepek, Fűzfő

Első Magyar Vasúti Kocsigyár Társulat / GANZ és Társa Vasöntő- és Gépgyár Rt. /
GANZ és Társa Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. / GANZ Vagon- és Gépgyár Nemzeti Vállalat /
GANZ-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár

Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt., Kistarcsa

Magyar Waggon- és Gépgyár, Győr / Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár / Rába Magyar Vagon- és Gépgyár

Roessemann és Kühnemann, EPP-Fekete Gépgyár / Szállítóberendezések Gyára

Orenstein és Koppel Magyar Rt. / Magyar-Szovjet Olajipari Gépgyár / Zagyvapálfalvai Bányagépgyár

Mélyfúró berendezések gyára / BM50 motormozdony

Vasútfejlesztő Részvénytársaság

Békéscsabai Téglagyár gépműhelye

Egyedi készítésű saját célú motormozdonyok

Irodalom

Névmutató